Az Örs vezér tere felől az első felszín alatti állomás a Népstadion, innen megy át a metró mélyvezetésbe. Mivel csak alig öt méterrel van a terepszint alatt, így a Millenniumi Földalatti Vasútnál is alkalmazott felszínbontás módszerével alakították ki.

A nyitott munkagödörben viszonylag könnyen és gyorsan haladt a munka.

Az eredeti tervek szerint a Népstadionnál lett volna a keleti végállomása a metrónak, közösen a gödöllői HÉV-vonalával. A metróépítés újraindulásakor, 1963-ban a végállomást áthelyezték az Örs vezér terére. Az állomás neve 1970-től 2003-ig Népstadion volt, 2003-tól 2011-ig Stadionok, 2011 óta pedig Puskás Ferenc olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgóról elnevezett stadion nevét viseli.

Az egyetlen állomás, ahol tényleges műépítészeti kivitelezésre került sor a földalatti vasút építése során. Ennek oka, hogy egyrészt szerették volna elkészültét a Népstadion átadásához igazítani – ez végül nem valósult meg, nem csak a metró, de a stadion építése is csúszott –, másrészt itt még nem kellett mélyállomást kiépíteni. Az épület terveit Nyíri István készítette 1950-ben. Erős moszkvai hatásra kettős kupolás állomást tervezett a honvédelem, a sport és a testnevelés témakörébe tartozó szobrászati és képzőművészeti alkotásokkal.

Buza Barna és Balázs István készítették a zöld márvánnyal burkolt jegyváltó csarnokok földalatti lejáratának két-két oldalára tervezett négy darab, háromméteres kompozíció egyikét, a „Szocialista honvédelem" szobrát. Emellett az állomásépületbe, a belső lejárók pihenője fölé két nagyméretű, egyenként 100 m2-es freskót, a felszín alatt pedig, a sínpárokat elválasztó pillérekre 18 db mozaikképet terveztek.

A nyugati kupola körbefutó architrávjára 21 méter hosszú reliefsorozatot terveztek: Ambrózi Sándor és Stöckert Károly a „Béke őrei” című művét, amely a Magyar Néphadsereg életének jeleneteit örökítette volna meg.

Az eredeti tervek szerint a gödöllői HÉV-vel közös végállomásként működött volna, ennek nyomaként látható ma is 2 helyett 4 vágány az állomáson: a gödöllői HÉV a két külső vágányra érkezett volna.

Az 1950-es években született nagyszabású tervek végül nem valósultak meg, a félig kész épületet, a nyugati kupolát is visszabontották később, a funkciójának megfelelőbb állomás építésekor. A végül elkészült állomás épületét Murányi Sándor tervezte.

A Deák tér mellett az egyetlen állomás, amelynek két kijárata van.

Az elbontott félkész épület helyére az állomás fölé a BKV metró, HÉV és villamos üzemigazgatóságának épülete került.