1956 a repülőtér életében
1956. júniusa fontos hónap lett: mindeddig a nemzetközi ferihegyi repülőtér „nyugati” irányba – a különgépeken és VIP-járatokon kívül – csak „baráti” külföldi menetrend szerinti járatokkal üzemelt. Emellett a honi légitársaság közforgalomban csak belföldi vonalakat repült (1956 tavaszán 11 repülőtérre).
Június 5-én felszállt az első nemzetközi Malév járat Bécsbe. Érdekesség, hogy ez a Li-2-es gép csaknem pontosan egy év múlva egy Ferihegyen végrehajott kényszerleszállás után szerzett, gazdaságosan javíthatatlan sérülései miatt kikerült a Malév-flottából.
Az 1950-es és 1960-as években a legolcsóbb belföldi jegy egyirányba, budapesti felszállással 72 forint volt Győrbe, a legdrágább pedig (pl. Debrecen és Zalaegerszeg) 117 forint. Budapestről Bécsbe 349 forintért lehetett eljutni. A viszonyítás kedvéért érdemes megemlíteni, hogy ekkor az állami szektorban az átlagbér 1100 forint körül volt, egy kilogramm kenyér 3,60, egy kilogramm sertéshús pedig 26,60 forint volt.
Ebben az évben érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre az első menetrend szerint közlekedő nyugat-európai repülőgép is, a KLM színeiben. Az Amszterdam–Frankfurt–Budapest–Isztambul–Kairó járat, egy Douglas DC-6 típusú gép, a „Prinses Marijke" 1956. június 21-én szállt le a repülőtéren.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei a repülőteret is érintették: október 26-án ide érkezett az első Magyarországnak nyújtott külföldi segítség: Varsóból küldtek Ferihegyre vér- és gyógyszerszállítmányt. Egy héttel később, november 3-án a szovjet csapatok lezárták az egész repülőteret, a légikikötő üzeme pedig csaknem három hónap múlva, 1957. január 30-án indulhatott meg újra.
"Szerdán, október 23-a óta először ismét útnak indultak a MALÉV utasszállító repülőgépei. A ferihegyi repülőtérről ezen a napon három járat indult el: Budapest—Miskolc, Budapest—Debrecen, és Budapest—Miskolc— Debrecen.” (Forrás: Kisalföld, 1957. január 31.)