Baross tér (Keleti pályaudvar)

Elemkészlet

Elemek

Részletes keresés
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    A Keleti pályaudvar felszín alatti utascsarnokát Miskolczy László tervezte 1967 és 1970 között.
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    Az aluljáró süllyesztett térként, felülről nyitott megoldással készült. A metróállomás kijárata a tér közepére torkollott, az aluljáró-folyosókon pedig a tér minden pontjára el lehetett jutni. A Keleti pályaudvar új földalatti csarnokába egy 17 méter széles folyosó vezetett. A metróépítéssel nem csak a föld alatt történtek jelentős változások, a felszín is átalakult. A Keleti pályaudvarnál a nyitott gyalogos aluljáró mellett megépült a közúti forgalmat segítő felüljáróhíd a Rákóczi út felett, összekötve a Rottenbiller utcát és a Fiumei utat.
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    Az új csomópont kialakításával a pályaudvar bejáratát is átépítették.
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    Alagútépítési munkálatok a Keleti pályaudvar alatt az 1950-es évek elején.
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    A Baross téren 1968-ban kezdték meg a metróhoz kapcsolódó aluljáró építését, amelynek során áthelyezték Baross Gábor szobrát is.
  • Baross tér (Keleti pályaudvar)

    A Keleti pályaudvar a kelet-nyugati metróvonal negyedik és egyben első mélyállomása. A tér forgalmas csomópont volt, ide futott be a gödöllői HÉV, buszok és villamosok találkoztak. A metróval felszíni tehermentesítést is szerettek volna elérni, ezért is helyezték át a HÉV végállomását a Népstadionhoz, majd 1963 után az Örs vezér terére.