Metrókocsik
A metróépítés megindulásakor, az 1950-es években még úgy tervezték, magyar gyártású metrókocsik fognak a föld alatt suhanni. A Ganz Vagongyár meg is kezdte 1951 őszén a kelet-nyugati metróvonalra szánt kocsik tervezését és másfél évvel később el is készült az első jármű. A beruházás 1954-es leállításakor azonban a motorkocsit és a gyártást is parkolópályára helyezték. Az építkezés 1963-as újbóli megindulásakor több dolgot is újragondoltak és módosítottak, és ekkor döntöttek arról is, hogy a kezdeti műszaki ismeretek, a szerszámok és az első fúrópajzsok után a metrókocsik is a Szovjetunióból érkezzenek. A Mityiscsi Gépgyár palettájáról Budapestre kiválasztott „E” típus 1963 óta közlekedett Moszkvában, Kijevben és Leningrádban. A nekünk gyártott járművek az „Ev” típusjelet kapták, amelyben a „v” Magyarországot jelölte (Vengrija).
Az első négy szovjet kocsi 1968 februárjában érkezett meg és a legelső a 100-as pályaszámot kapta. A sikeres 100 000 kilométeres próbafutás után pedig megkezdődött a sorozatgyártás. A 6,5 km hosszú első szakasz (Örs vezér tere – Deák tér) igényeit kielégítő 50 motorkocsi 1970 elején érkezett meg Budapestre. A jellegzetes kék színű metrószerelvények évtizedekig szállították az utasokat a 2-es metró vonalán.
A jellegzetes kék színű metrókocsik évtizedekig egyet jelentettek a pesti metróval
(Fotó: Fortepan/Lovas Gábor)
(Fotó: Fortepan/Lovas Gábor)
Metrókocsik a Fehér úti járműtelepen
(Fotó: Fortepan/UVATERV)
(Fotó: Fortepan/UVATERV)
