-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
A Déli pályaudvarnál már az 1950-es években elkezdődtek az metróépítési munkálatok, de végül – mondhatni – utolsóként adták át. A betonszerkezű háromalagutas mélyállomás itt fekszik a legmagasabban, a felszíntől 20 méterre. A Moszkva tér és a Déli pályaudvar közötti kemény márgában az alagút bányászati módszerrel épült.
-
A Déli pályaudvari metróállomást Miskolczy László tervezte, csakúgy, mint a Keleti pályaudvar állomását. A metróépítéshez kapcsolódóan magát a pályaudvart is átépítették 1970 és 1975 között, a pénztár és a várócsarnok nyugati fele néhány lépcsővel már a metró átadásának idejére elkészült.
-
A Déli pályaudvar a kelet-nyugati metróvonal nyugati végállomása. A második szakaszban, 1972 decemberében adták át. A Keleti és a Déli pályaudvarok gyors és kényelmes összekötése mellett az új metróvonal lehetővé tette a belvárosban élőknek és az Örs vezér tere környékén épült új lakótelepekre költözőknek, hogy nyaranta könnyedén elérjék a Balatonra induló vonatokat.
-
A mélyállomás mozgólépcsői közvetlenül az utcaszintre vezetnek és mivel a peron itt van a legmélyebben a 2-es metró vonalán, az utasok itt „utaznak” a leghosszabb ideig a mozgólépcsőn.
-
A mélyállomás mozgólépcsői közvetlenül az utcaszintre vezetnek és mivel a peron itt van a legmélyebben a 2-es metró vonalán, az utasok itt „utaznak” a leghosszabb ideig a mozgólépcsőn.
-
A tér 1951-től viselte az orosz főváros, Moszkva nevét, így az 1972-es átadáskor a metróállomás is ezt nevet kapta. 2011-ben a tér visszakapta régi nevét, ugyanis 1929 és 1951 között Széll Kálmán, a Magyar Királyság 12. miniszterelnöke után volt elnevezve, és ekkor a metróállomást is átkeresztelték.
-
Az állomás felszíni épületét Czeglédi István tervezte, a mélyállomás pedig Czeglédi István és Székely László közös munkája. A „betonlegyező” tetőmegoldás a korszak csúcsteljesítménye volt. Nagyon pontos mérnöki számításokat és betonozási munkákat igényelt. Betonból készült egy oldalszárny is mellette, ahol presszó üzemelt.
-
A Moszkva téri állomás betonszerkezettel épült háromalagutas állomás. A kedvezőbb talajviszonyok miatt itt könnyebben haladt a munka.
-
A kelet-nyugati metróvonal második szakaszának építésekor a szentendrei HÉV-et is meghosszabbították a Batthyány térig, ahol így új forgalmi csomópont alakult ki, hasonlóan az Örs vezér téri közös végállomáshoz. Bár a Batthyány téren könnyebben és gyorsabban érhető el az átszállással mind a metró, mind a helyiérdekű vasút.
