A fotók harmadik nagy tematikai egységét az Eötvös-család magánéletéből származó pillanatképek alkotják. Eötvösék családja a nukleáris, azaz a legszűkebb rokonságot magában foglaló családmodellel írható le. Mindennapjaikat bensőséges viszonyok jellemezték, Lorándot apjához és lányaihoz is szoros kapcsolat fűzte. A közös érdeklődési kört a kirándulás jelentette, mivel a család több tagjának is ez volt a legfontosabb szabadidős tevékenysége. Eötvös József huszonévesen, nyugat-európai útjai során ismerkedett meg a turistáskodással és vált e tevékenység szenvedélyes művelőjévé, amely lelkesedés fiára, majd annak lányaira is áthagyományozódott. Eötvös Loránd a család svábhegyi villájában született, egyik beszédében megemlíti, a hegy nagy hatással volt rá, a természet iránti rajongás hamar kialakult benne.
A családi életképek helyszíne Eötvösék budapesti lakása és a pusztaszentlőrinci (pestszentlőrinci) nyaralójuk. Eötvös szívesen tartózkodott a szentlőrinci nyaralóban, sokat dolgozott itt, első szabadban végzett kísérletét is itt végezte el 1890-ben. Igazi sportember lévén amikor nem hegyet mászott, akkor lovagolt. A nyaralóból az egyetemig tartó utat gyakran lóhaton tette meg. A hosszabb lovas túrák mellett biciklizni ugyancsak szeretett. Egyszer lányaival egészen a Dolomitokig kerékpározott. A lányok apjuk 1919-ben bekövetkezett halála után is kitartottak a sport és a természetjárás mellett. Budapest II. világháborús ostroma idején Ilona és Rolanda is súlyosan megsérült, előbbi belehalt sérüléseibe. Rolanda 1954-es haláláig a régi professzori lakásban élt.
