Repülőterek a magyar aviatika kezdetén

Kisrákos  Nagyrákos, Vérmező

Hazánkban még nem létezett repülésre alkalmas (a levegőnél nehezebb) szerkezet, de már gondolkodtak az aviatikai kísérletekhez szükséges terület kiválasztásáról, biztosításáról. Ezt a Magyar Automobil Club aviatikai bizottsága a tétényi lőtér igénybevételével kívánta megvalósítani, de ezt a helyszínt végül elvetették.

1909. október 17-én Louis Blériot történelmi repülését egy másik katonai területen, a kisrákosi gyakorlótéren tekinthették meg az érdeklődők. Ez az esemény volt az első, amikor hazánk területén sikeres motoros repülést hajtott végre a pilóta.

Blériot három felszállásból álló bemutatóját eredetileg a Vérmezőre tervezték, azonban az érdeklődők nagy száma miatt a terület kicsinek bizonyult. A Vérmező azonban a későbbi évtizedek alatt is több alkalommal találkozott repülőgépekkel, bár leginkább csak modellek formájában –a terület kedvelt helyszíne volt a különböző repülőmodell-bemutatóknak és versenyeknek.

Valós gépek is megjelentek alkalmanként itt, de mindig csak szükségből: egyszer egy vitorlázó sportrepülőgép kényszerleszállásakor került a hírekbe, a második világháború során pedig – a Vár ostroma alatt – egyfajta kényszerű ellátó-repülőtérként szolgált. Ebben a rendkívüli időszakban futárgépek induló-érkező pontja volt, de a csapatok ellátása érdekében érkeztek ide DFS 230-as vitorlázó szállítógépek is.

A nyomtatott sajtóban „Szerencsés repülőszerencsétlenség a Vérmezőn” címmel megjelent híradás a sportgép leszállásáról:

Vasárnap délután két óra tájban a Vérmezőt környékező házak lakói szerencsés kimenetelű repülőbalesetnek lehettek a szemtanúi. A Hármashatárhegy tájékáról egy vitorlázó repülőgép érkezett igen alacsonyan a házak fölött, szinte már a háztetőket súrolva, a Vérmező fölé. Látszott, hogy a pilótája le akar szállni a Vér­mező térségén. Három-négy emelet magasságban érkezett a gép a Vérmezőre, ahol azután elég meredek siklással leszállt. A leszállásnál valami hiba történt, a repülőgép felborult. Pilótája kiesett és elterült a földön. A különös eseményre nagy tömeg csődült össze. Értesítették a mentőket és a tűzoltókat. A tűzoltóknak nem akadt dolguk. Szerencsére a mentőkre sem várt nagyobb szerep. A mentőorvos megállapította, hogy a pilóta, Dolovicény Ferenc 25 esztendős magántisztviselő csupán könnyebb sérüléseket szenvedett. Hogy horzsolásait bekötözzék, bevitték az Uj Szent János-kórházba. A gép még egy darabig ott maradt a Vérmezőn, felborulva, majd intézkedtek, hogy azt is elszállítsák. (Forrás: Hétfő; 1939 szeptember 25.)

1909 novemberétől – Kutassy Ágoston és Farman gépe megérkezésétől – a rákosmezei terület szolgált a lassan gyarapodó létszámú magyar aviatikus gárda szárnypróbálgatásainak színhelyéül. Kutassy Franciaországban már több felszállást végzett, de kezdetben Rákosmezőn nem jártak eredménnyel a próbálkozásai. 1910. december 22-én végül sikeres pilótavizsgát tett, a Magyar Aero Szövetség 1. számú pilótaigazolványát nyerve el.

Az 1910. január 10-én a magyar aviatikus, Adorján János által végrehajtott, mérföldkőnek számító első sikeres felszállás után a rákosmezei gyakorlóteret jegyezzük Magyarország első repülőtereként. A honi kísérletezők mellett alkalmanként külföldi vendégpilóták is bemutatták itt tudásukat, a legismertebb rendezvény az 1910-es Nemzetközi Repülőverseny volt.

Budapesti Nemzetközi Repülőverseny Rákosmezőn 1910. júniusában

Bal oldalon Antoinette gép Lathammal (Forrás: MMKM Archívum)