A ferihegyi gyorsforgalmi út

Ferihegypuszta, az új repülőtérnek 1939-ben kiválasztott terület 16 kilométerre feküdt – és fekszik ma is – a „0” kilométerkőtől, tehát aránylag messze esett a belvárostól. Ezt a távolságot a repülőtér építésével egyidőben elkezdett, és annak megnyitása előtt át is adott gyorsforgalmi úttal kívánták legyőzni. A Ferihegy felé vezető Üllői út már akkor is Budapest egyik legforgalmasabb útvonala volt, így logikusnak tűnt, hogy a reptéri forgalmat más irányba vezessék el.

Üllői út, 1972

(Forrás: FŐMTERV Archívum)

 

A tervezés során három alternatíva merült fel: az egyik a Maglódi úton, Fehér úton és Kerepesi úton át a Rákóczi útba torkollott volna; a másik a Gyömrői úton, a Vaspálya utcán, a Kőbányai úton és Baross utcán át érte volna el a belvárost; a harmadik pedig a végül elfogadott és megépült nyomvonal. A három közül azért erre esett a választás, mert ez nyújtotta a leggyorsabb közlekedési kapcsolatot.

A kitűzött út három szakaszból állt. A belvárosban még az Üllői úton haladt, ebből Kispest határától vált ki az új szakasz, amelynek egy része a fővárosban, az utolsó része viszont a főváros akkori határán kívül esett.

A főváros tervezte, hogy már ekkor felújítja, kiszélesíti az Üllői utat, de ez a háború miatt csak részben történt meg.Az újonnan épült út első szakasza a főváros beruházásaként épült meg. Itt az útpálya 6 méter széles volt, és betonburkolatot kapott, amely mellé mind a két oldalon 75-75 centiméter széles, aszfalt burkolatú kerékpárút tartozott.

Ferihegyi repülőtéri út, 1943

(Forrás: MMKM Archívum)

 

Ferihegyi repülőtéri út, 1943

(Forrás: MMKM Archívum)

 

Az út utolsó 5,2 kilométeres része már a főváros (akkori) határán kívül húzódott, ez állami beruházásként épült meg. Itt is 6 méter széles volt az útpálya, ezt 75-75 centiméter széles zuzalékos öntöttaszfalt padka határolta. Az utat két oldalról vasbetonból készült szalagkorlát szegélyezte a pestszentlőrinci (ami akkor nem tartozott még Budapesthez) Gyömrői úti szakaszig. A Gyömrői utat kiszélesítették, itt 44 házat le is kellett bontani, ugyanis az út mellett a teherforgalomnak és a kerékpároknak is épült elkülönített útpálya.

A ferihegyi gyorsforgalmi út, 1966

(Forrás: FŐMTERV Archívum)

 

A ferihegyi gyorsforgalmi út, 1966

(Forrás: FŐMTERV Archívum)

Az útépítés előkészítése 1940 februárjában kezdődött, a kivitelezés 1941. augusztus 4-én indult meg, és akárcsak repülőtér, a hozzá vezető út építése is kiemelt fontosságú volt a háború alatt. Az 1943-ban átadott utat az ország első „autostrada”-jaként említette a magyar sajtó. A kétsávos repülőtéri utat akkor elegendőnek gondolták, mert a tervek szerint erre az útra csak nagy sebességű motoros járművek hajthattak rá, ezért az új, 8,5 kilométer hosszú utat óránként 100 kilométeres sebességre tervezték. 

A gyorsforgalmi szakaszon nem voltak kereszteződések, azon összesen két felül- és három alauljáró épült. A Vasgyár utca felett egy háromnyílású vasbeton szerkezetű híd készült, míg a lajosmizsei és ceglédi vasút feletti felüljáró teljes hossza 241méter volt, amely magában foglalt egy 48 méter nyílású, vasbetonból épült vonógerendás ívhidat is.

A Vasgyár utcai felüljáró, 1944

(Forrás: Magyar Építőművészet)

A ceglédi vasút feletti híd, 1944

(Forrás: Magyar Építőművészet)

 

Az Üllői úti felüljáró építése, 1979

(Forrás: FŐMTERV Archívum)

A teljes út kiépítése 9 millió pengőbe került. A tervezésében és kivitelezésénél a korszak számos út- és hídtervező mérnöke részt vett, így Sávoly Pál, az Erzsébet híd későbbi tervezője, Álgyai Huber Pál, a pesti rakparti gyorsforgalmi út, és a Petőfi híd tervezője, Mistéth Endre, későbbi közlekedési miniszter, aki a Kossuth híd tervezését és építését vezette a háború után, valamint Vásárhelyi Boldizsár is, aki 1942-ben már kidolgozta a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat koncepcióját is. 

A ferihegyi gyorsforgalmi út átadása 1943 novemberében

(Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum Filmhíradók Online)

A ferihegyi gyorsforgalmi út egy szakasza, 1969

(Forrás: FŐMTERV Archívum)