Ferihegy 1-es terminál épülete
Turner István műhelyéből kikerült modell a repülőtér avatás előtti állapotáról, 1947
1947-ben a Károlyi palotában rendezett kiállításon az ország közlekedésének helyreállítását mutatták be, ahol a repülőtér modellje is szerepelt. A Turner István műhelyéből kikerült modell 1949-ben került a Közlekedési Múzeumba (ltsz.: 50.70.6.1) a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium ajándékaként. (Fotó: Szabó Attila)
Az új közforgalmi repülőtér előkészítő munkálatai már 1938-ban megkezdődtek. A repülőtér forgalmi épületeire a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter írt ki nyilvános tervpályázatot 1939 szeptemberében. A programhoz nem adtak forgalmi vázlatot vagy üzemtervet, de fontos szempont volt a kiírásnál és az elbírálásnál a forgalmi épület jó általános elhelyezkedése és alaprajzi elrendezése, a forgalom gyors és zavartalan lebonyolítása és a várható fejlődés fényében, annak bővíthetősége. A tervpályázattal párhuzamosan, már 1939 őszén így írtak a területen folyó munkálatokról:
"Elsősorban 600 ezer köbméteres földterület talajmunkálatai jelentenek fontos munkalehetőséget. Ez 500 kubikos számára jelent munkat. Értesülésünk szerint az 1,100.000 pengő költségvetéssel megindult talajmunkalatokat az OKH (Országos Központi Hitelszövetkezet) finanszírozza. Az Akadémia tulajdonában levő Ferihegy-pusztai terület kisajátításának árát a bíróság fogja kimondani, ettől függetlenül azonban a legnagyobb áldozatkészséggel bonyolítják le az új repülőtér technikai, építkezési munkálatait. A MÁV külön pályaudvart épít az új repülőtér céljaira, amely kivitelezésében valóságos technikai meglepetés készül es alkalmas lesz arra, hogy idegenforgalmunk egyik attrakciója lehessen. Ezenkívül tervbe vették a repülőtér utasai szamara készülő korszerű, sőt luxuskivitelű szálloda megépítését is. Természetes, hogy az odavezető autósztrádák és általában a közlekedési útvonalak a legtökéletesebb kivitelezesben épülnek meg és általában minden forgalmi technikai es kényelmi segítő- eszköz rendelkezésre fog állni a ferihegyi repülőtér utasainak." (Magyar Közgazdaság folyóirat 1939. október)
Összesen 21 pályamű érkezett be, a pályázat eredményét 1939. december 21-én hozták nyilvánosságra. A dr. Algyay-Hubert Pál (hídépítő mérnök, műegyetemi tanár) államtitkár elnöklete alatt működő bíráló bizottság a 4000 pengős első díjat ifj. Dávid Károlynak ítélte oda, a két 2500-2500 pengős második díjat Králik László és Szabó Márton okleveles építész kapták.
Dávid Károly (Budapest, 1903 – Budapest, 1973) építészeti tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte.
"Már nagyapja is ezzel a szakmával kereste kenyerét, és édesapja, idősebb Dávid Károly sem mondott búcsút a körzők, vonalzók, ceruzák és tustollak világának. Az ifjabb Dávid Károly maga is annyira belenőtt ebbe a mesterségbe, hogy már egyetemi hallgatóként sorra vállalta a legkülönfélébb feladatokat. (Nyilván ezért tellett kilenc évébe, amíg a Műegyetemen diplomát kapott.)" – írta róla a Nógrád c. lap 1984-ben.
Diplomájának megszerzése után, 1931-ben külföldi tanulmányútra ment (Olaszország, Ausztria, Dánia, Hollandia). 1932-ben Franciaországban a világhírű építész, a nagyhatású építőművészeti személyiség, Le Corbusier irodájában dolgozott 9 hónapig.
Hazatérése után országos tervpályázatok állandó résztvevője volt, legtöbbször díjnyertes tervekkel: az ő nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Sportcsarnok terve, vagy az isztambuli kikötő felvételi épületének terve is. 1933-tól 1948-ig önálló irodája volt, majd a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) műteremvezetője lett, ő irányította többek között a budapesti Népstadion tervezését (1948–53). 1950–1954 között épült fel tervei alapján a szombathelyi ápolónőképző és a Magyar Optikai Művek (MOM) kultúrotthona, továbbá iskolák, fürdőépületek, az ország különböző városaiban és Budapesten.
1954-ben Kossuth-díjat kapott, megalakulásától tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, amelynek 1959-ben elnökévé választották.
A Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Központja, 1976.
Az ifj. Dávid Károly által tervezett Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Központja. (Forrás: OSZK DKA)
A repülőtér tervpályázatán Dávid Károly I. díjas tervét ítélték a leginkább megvalósíthatónak, de forgalmi szempontból kifogásolható volt, ezért a II. díjat jegyző Szabó Mártonnal közösen dolgozták át a nyertes tervet. A cél az volt, hogy üzemi szempontból kifogástalan épület legyen, de megmaradjanak a szép és elegáns architektonikus jegyek.
Az előzetes elképzelés szerint a ferihegyi repteret 1941–1942-re szerették volna befejezni, de a kivitelezés csak 1942 októberében vette kezdetét. 1943 májusában kezdődött meg az aktív katonai repülés Ferihegyen, az építkezés lelassult, majd 1944-ben teljesen le is állt, de ekkor már több mint száz repülőgép állomásozott itt. Ebben az évben a németek irányításuk alá vonták a repteret, amely 1944. április 13-án kapta az első bombatalálatot. A félkész forgalmi épületben nem keletkezett nagyobb kár, ám a háború folyamán még két alkalommal szenvedett károkat a repülőtér.
MÁVAG Héják a ferihegyi repülőtéren 1943-ban. Háttérben az épülő forgalmi épület
A MÁVAG Héja I és MÁVAG Héja II második világháborús vadászrepülőgép volt, melyet a keleti fronton sikerrel használt a Magyar Királyi Honvéd Légierő. (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)
A Ferihegyi repülőtér egyik sérült hangárja, 1944
1943 májusától már aktív katonai repülés zajlott Ferihegyen, a forgalmi épület építkezései pedig 1944-ben le is álltak. A háború során a repülőterek kiemelt célpontok voltak, Ferihegyet 1944. április 13-án érte az első súlyos légitámadás. A félkész forgalmi épületben ugyan nem keletkezett nagy kár, de a környező hangárok súlyosan megrongálódtak. (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)
1947-ben kezdtek neki az újjáépítésnek, a munkálatok a Közlekedési Minisztérium irányításával zajlottak, de természetesen a tervezővel, Dávid Károllyal is egyeztettek. A forgalmi épület középső és közút felőli részeit és a tornyokat befejezték, az oldalszárnyak felépítését későbbre halasztották.
A repülőtér olyan módon került megtervezésre, hogy egy egységes nagy repülési teret tudjon biztosítani, benne a főleszállási irányoknak megfelelően elhelyezett berepülési sávokkal és a repülőtér peremére telepített épületekkel. A ferihegyi repülőtér részben fejállomás, részben az átmenőállomás szerepét töltötte be. Ennek a kettős szerepnek megfelelően kellett a repülés földi szolgálatait ellátó felvételi épületeket kialakítani.
A felállított követelményeknek megfelelően egy fűthető szerelőhangár, megfelelő műhelytoldaléképülettel, egy második tárolóhangár létesült és ezeknek kiépítéseként egy motorszerelő-műhely fékpad épület is elkészült a repülőtér északnyugati sarkában csoportosítva. Az ezekhez az épületekhez csatlakozó felvételi épületcsoport magában foglalja a pályaudvar épületét, a központi erőműtelepet, kazánházat, garázsokat, tűzoltó- es mentő-, a benzin- es olajtöltő állomást és az itt dolgozók lakóépületcsoportját. Ezek közül az épületek közül a legspeciálisabb igényeket és tervezési problémákat a pályaudvar épülete adta. A felvételi épület területileg két részre tagolódik: egy vámterületen kívüli és egy vámterületen belüli részre.
Különleges kívánság volt a ferihegyi repülőtér forgalmi épületének tervezésénél, hogy a Magyar Légitársaság igazgatóságának teljes adminisztrációja itt nyerjen elhelyezést. Mivel e helységcsoportnak a repülőtérrel közvetlenül érintkezni nem szükséges, az épületnek a főbejárat két oldalan levő szárnyaiban nyertek elhelyezést.
1947. május, Mafirt Krónika 68., Közlekedési kiállítás a Károlyi-palotában, 1’42’’
(Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum Filmhíradók Online)
Az építész egy olyan felvételi épületet álmodott meg, mely felülről egy hatalmas repülőgépre emlékeztet. Ennek megfelelően a bejárati csarnok képezi a törzset, a két irányítótorony a légcsavarokat jelképezi, a főhomlokzat előtti hosszú előtető pedig a vízszintes vezérsíkot ábrázolja. Külön érdemként emelték ki a tervpályázaton, hogy a kilátóterasz szabadonálló, így az I. emeleti hídról megközelíthető és minden irányba szabad kilátást biztosít. Az épületbe belépve rögtön tágas csarnok fogadja az utasokat, ezt homokkővel burkolt oszlopsor keretezi, amelyet galéria szint oszt meg. A központi csarnok az oldalsó üvegtégla felületek és a főhomlokzat nyílásain keresztül kapott fény révén rendkívül világos.
1950. május 7-én volt a nyitó ünnepség, de a forgalmi épületet csak 1957-re fejezték be teljesen.
A repülőtér város felőli homlokzata, előtte egy Ikarus 66-os, azaz „faros” áll
(Forrás: MMKM Archívum)
Ferihegyi repülőtér, felvételi épület a kilátóterasszal
A felvételi épület kiáltóterasza szabad kilátást biztosított a nézelődőknek (Forrás: MMKM Archívum)
A ferihegyi repülőtér ifj. Dávid Károly tervezte forgalmi épülete madártávlatból 1980 körül
(Forrás: Tomory Lajos Múzeum)