Mátyásföld
1923 végétől – a békediktátum szorításának enyhülésével – ismét felmerült egy új közforgalmi repülőtér, javító- és kiképzőbázis, szálloda, valamint egyéb kiszolgáló épületek létesítése egy arra alkalmasabb területen. Érdekes módon ekkor Rákosmező hasznosítása került szóba, de végül a mátyásföldi légikikötő fejlesztése mellett döntöttek.
A Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) hangárja egybeépítve a Mátyásföldi MÁG gyárral 1923 körül
(Forrás: MMKM Archívum)
1930. április, Budapest-Pécs-Kaposvár utasszállító repülőgépjárat 1’04’’
(Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum Filmhíradók Online)
Bár szinte folyamatosan – és az egyre nagyobb teljesítményű és méretű gépek megjelenésével mind zavaróbban – jelentkezett Mátyásföld részleges alkalmatlansága, évekig halogatták az új magyar közforgalmi repülőtér helyének kiválasztását. Ennek okai között természetesen az időszak gazdasági környezete, a világválság hatása is jelentős súllyal szerepelt. 1931–1936 között több helyszín (Svábhegy, Csepel, Rákos) is felvetődött, míg 1936 februárjában megszületett a döntés: Budaörsön épül fel az új repülőtér.
A tervek ellenére 1936 áprilisában még felépítették Mátyásföldön az „új terminált”, a komfortosabb utaskezelést is lehetővé tevő új épületet.
