Állomástípusok
A mélyállomások szerkezetileg két típusba sorolhatók: vannak háromhajós vagy háromalagutas, illetve magyar újításként öthajós vagy ötalagutas állomások.
A Deák téri mélyállomás a föld alatt
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
A háromhajós vagy háromalagutas állomás az általánosan bevett, alapvető szerkezeti típus, ez három egymás mellett fekvő, nagyméretű alagútból áll. A két szélső alagútban futnak a vonatok és ott található az oldalperon is. A középső alagút az utasfogadó csarnok, ide fut le a mozgólépcső. A középső és szélső alagutak között széles átjárók biztosítják az összeköttetést és az utasok mozgását. A világon széles körben elterjedt típus.
Ez a típus általában kedvező talajviszonyok (márga, kemény agyag) mellett betonszerkezettel épült, mint például a Déli pályaudvar és a Moszkva tér, kedvezőtlenebb talajviszonyok között (homok) pedig öntöttvas tübbingszerkezettel, pajzsos módszerrel, túlnyomásos térben. Utóbbi körülmények voltak jellemzőek a Keleti pályaudvar és Blaha Lujza tér állomásainak építésére. Vegyes falazatú alagútszerkezet található a Deák téren, ahol a két szélső alagút tübbingelemekből épült, a középső alagút pedig betonszerkezetű.
A Moszkva téri mélyállomás a föld alatt
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
A Déli pályaudvari háromalagutas állomás keresztmetszete
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1970/1)
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1970/1)
Az öthajós vagy ötalagutas állomás magyar újítás, Astoria-típusú állomás vagy budapesti állomástípus néven terjedt el. Az Astoria állomásnál alkalmazták először, innen ered a neve is. A technikai újításra azért volt szükség, mert az Astoriához eredetileg nem terveztek állomásokat. Mikor erről 1963-ban döntöttek, az alagutak már készen voltak, így azokhoz igazítva kellett kialakítani az utascsarnokot.
A budapesti állomástípus lényege, hogy öt egymást metsző pályaalagút méretű alagút alkotja, a metszésvonalakat pedig oszlopok támasztják alá. A két szélső alagútban vannak a vágányok. Az ezek mellett futó alagutakban, az ikercsövekben épültek ki a peronok, és a belső, ötödik alagútcső szolgál az utasok elosztására. Ide csatlakozik a mozgólépcső is. A középső három alagutat bányászati módszerekkel alakították ki. Az Astoria beton és vasbeton falazatú állomás.
Az ötcsöves Astoria állomás továbbfejlesztett változata épült a Kossuth Lajos és a Batthyány téren. Itt a szélső csövek vonalalagút-építő pajzsokkal és a vonalalagutaknál használt tübbingszerkezetekből épültek. A középső három cső betonszerkezetű, a csövek egymásba metszésénél a boltozatot gerendák tartják, melyeket kibetonozott acélcső oszlopok támasztanak alá.
Az ötalagutas Kossuth téri állomás a föld alatt
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1971/2)
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1971/2)
A Batthyány téri mélyállomás keresztmetszete
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
(Forrás: UVATERV Műszaki Közlemények, 1972/2)
