Balesetek a metróépítés során

Sajnos a mélyben végzett munka nem veszélytelen. A próbafúrások és a komoly mérnöki és geológiai számítások ellenére is előfordultak balesetek, beomlások, amelyekről természetesen a lakosság nem szerezhetett tudomást.

Talajkutató fúrás a Duna medrében

(Fotó: MMKM TFGY 2018.450.4)

Geodéta a Rákóczi út alatt

(Fotó: MMKM TFGY 2018.450.5)

Beomlás a Batthyány téren

A kiscelli agyag a Batthyány térnél erősen repedezetté válik, vetők szabdalják. A vetők mentén nagy a feszültség, így hatalmas erők nehezednek az itt kialakított üregeket, alagutakat támasztó állványzatokra. A Batthyány téri pajzsindító kamra építésekor sajnos bekövetkezett az, amitől tartottak: az egymásnak feszülő erők összeroppantották az ácsolatot és mintegy 40 m3 föld omlott be a kamrába, majd az üreg tovább nőtt, szinte a föld felszínéig terjedt. A területen álló Erzsébet-apácák kolostora 10 cm-t süllyedt a beomlás következtében. Az épület megmentéséhez és a mélyépítési munkák folytatásához a talajfagyasztás módszerét és túlnyomást alkalmaztak.

A metróépítés területe a Batthyány téren 1951-ben. A háttérben a Szent Ferenc sebei templom és a kolostor, ami komolyabban megsérült a metróalagútban bekövetkezett omlás miatt

(Fortepan/UVATERV)

Puskin mozi alatti beomlás

A földalatti munkák az Astoria és a Deák tér között bányászati módszerrel folytak, túlnyomás mellett. Az alagutat két részletben építették, először a felső fele készült el, amelyet acélívekkel támasztottak meg, majd az alsó. Az agyagos talajban viszonylag könnyen és gyorsan haladtak, amikor 1952 decemberében elértek egy olyan pontra, ahol váratlanul az agyagot homok váltotta fel

A talaj megtartására fa ácsolatot készítettek, így ugyan lassabban, de biztonságosabban tudtak továbbhaladni. Amikor ismét megjelent az agyag, visszatértek a gyorsabb módszerre. Azonban néhány méter után bekövetkezett a katasztrófa, beszakadt az alagút, és egy kb. 200 m3-es üreg keletkezett, a leomló homok pedig egy munkást maga alá temetett.

A felszínen álló épület, a Puskin mozinak is helyet adó Kossuth Lajos utca 18. szám alatti ház sorsa is kétségessé vált, félő volt ugyanis, hogy összedől. Az üreget az injektálás módszerével egy hét alatt töltötték fel cementhabarccsal, az épület megmenekült, kár végül nem keletkezett.

A Kossuth Lajos utca 18. szám alatt álló, Czigler Győző tervezte sarokbérház – amely földszintjén a Puskin mozinak ad otthont – szerencsésen, kár nélkül vészelte át a mélyben bekövetkezett omlást 1952-ben

(Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

Rókus kórház alatti homokbetörés

Komoly kihívást jelentett az építkezés során a talaj folyamatos változása. Az agyagban és a márgában viszonylag könnyen lehetett haladni, veszélyt a homok megjelenése jelentett. A Rákóczi út alatt nagyjából a Szentkirályi utca sarkától a Blaha Lujza térig a folyós homokkal kellett megbirkóznia a munkásoknak.

A homok megkötésére a leghatékonyabb, de az emberi szervezetet is fokozottan igénybe vevő módszer a túlnyomás alkalmazása. Kiváltására több megoldással is kísérleteztek. A Rákóczi út alatt a Nagykörút előtti szakaszon vegyi anyagokat préseltek a homokba, hogy megkösse azt. A próbafúrások ígéretesek voltak, úgy tűnt, a homok megszilárdult, így megindult a munka. 1960. május 7-én azonban bekövetkezett az, amire nem számítottak. Vízszivárgás jelent meg, amelynek homoktartalma folyamatosan nőtt, néhány óra elteltével pedig már óriási erővel tört be a homok az alagútba.

A Rókus kórház alatti homokos talaj indult meg, és félő volt, ha a betörést nem tudják megállítani, a kórház össze is dőlhet. Óriási küzdelem árán, két nap múlva, szinte az utolsó pillanatban sikerült gátat építeni és a beömlést megállítani. A Rókus kórház alól kiömlő 60 m3 homok helyére injektálással cementhabarcsot préseltek, így sikerült az épületet megmenteni. Ezután már nem volt kérdés, hogy csak a túlnyomás módszerével lehet folytatni a munkát.

A Blaha Lujza téren a Corvin Áruház és a Rókus kórház közötti területen állították fel az 1950-es évek elején a metróépítkezés munkaterületét. A Rókus kórház alól az alagútba beömlő mintegy 60 m3 homok szerencsére nem tett kárt az épületben 1960 májusában. Bár többször felmerült az épület lebontásának gondolata az omlást követően is, végül megmenekült és a mai napig áll

(Fortepan/UVATERV)