Az első földalatti vasút

Budapesten és a kontinensen az első, villamos üzemű földalatti vasutat 1896-ban, a Millennium évében adták át.  A világon az 1863-ban üzembe helyezett londoni földalattit tartjuk számon elsőként, bár az még gőzvontatású volt.

A gőzvontatású londoni metró 

A Kisföldalatti és az Andrássy út metszete a századforduló idején

(Forrás: MMKM Képzőművészeti Gyűjtemény, 12701)

Budapest az 1873-as egyesítést követően rohamos fejlődésnek indult: kiépült a Sugárút (1885-től Andrássy út), majd a Nagykörút, emellett pedig folyamatosan nőtt a lakosságszám, terjeszkedett a város. Ez a tömegközlekedés átalakulását, majd megszervezésének igényét is magával hozta. 

Az 1896-ra tervezett millenniumi ünnepségekre és az Ezredéves Országos Kiállításra hatalmas számú érdeklődőt vártak, azonban az Andrássy úton közlekedő omnibusz biztosan nem bírta volna kiszolgálni a megnövekedett igényeket. Az 1880-as évek végén a tömegközlekedés fejlesztését új villamosvonal kiépítésében látták, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ezt megvétózta. Ekkor a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a Balázs Mór vezette Budapesti Villamos Városi Vasút közös tervet nyújtott be egy föld alatt vezetett vasútvonalra. Miután a tervet elfogadták, 1894 augusztusában megkezdődtek a munkálatok és a millenniumi ünnepségekre el is készült a Kisföldalatti vagy más néven Millenniumi Földalatti Vasút, amelyet 1896. május 2-án adtak át a forgalomnak.

A Kisföldalatti is metró, de - mivel kis mélységben, közvetlenül az úttest alatt fut - a kéregvasút típusába tartozik. 

Az első, „igazi” mélyvezetésű földalatti vasútra 1 hónap híján kereken 74 évet kellett várnia Budapestnek és a lakosságnak, amikor is 1970. április 2-án átadták a mai kettes metró első szakaszát az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között.
 

Első földalatti vasút

(Klösz György felvétele, 1894. szeptember. Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A Kisföldalatti is metró, de mivel közvetlenül az útburkolat alatt fut, ezért kéregvasútnak hívjuk

(Klösz György felvétele, 1894. november.  Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)