Budaörs
A budaörsi helyszín választása meglepte a szakértőket, többen „panamát” sejtettek a háttérben. Ezt némileg megerősítheti a terület kisajátításának és az építkezés költségeinek hamarosan tapasztalt meredek emelkedése. Ezek ellenére az épületek tervpályázatának meghirdetésétől, 1936 februárjától számított szűk másfél éven belül elkészült a főváros (a repülőteret Budapesthez csatolták) új, kiszolgáló létesítményeit tekintve is valóban korszerű légikikötője.
Az ünnepélyes avatás impozáns repülőnappal történt meg, és bár a közreadott kommüniké szerint a „piros-fehér-zöld örömtüzek gyulnak majd ki az új repülőtéren és a magyar aviatika békés szándékainak jelképéül fehér galambok százai repülnek a levegőbe”, a programban igen erőteljesen megjelent a katonai repülés, a közelgő háború előérzete is.
A budaörsi repülőtér ünnepélyes megnyitása, 1937. június 20-án
A budaörsi megnyitó: német és osztrák vadászrajok a bemutató előtt; az előtérben járó motorral egy magyar Bücker Bü-131 Jungmann. A nézők még nem foglalták el az ülőhelyeket, a háttérben a bemutató során „lebombázott” papírmasé „épületek”. (Forrás: MMKM Archívum)
1941. november, Pilótaszemle Budaörsön 1’02’’
(Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum Filmhíradók Online)
Sajnos, alig pár hónappal az átadást követően bebizonyosodott, hogy a hidrológiai és talajviszonyok főleg az őszi-téli időszakban a nem körültekintően elvégzett vízelvezetés miatt a füves talajú repülőteret használhatatlanná tették – „sárbafulladt a budaörsi új repülőtér”. A légiforgalmat ismét a mátyásföldi légikikötő látta el az 1938 márciusi „újranyitásig”, de a vizesedés még hosszabb ideig fennállt. Az újabb jelentős ráfordítást igénylő munkálatok tervezésekor még a szilárd burkolatú futópályákkal is számoltak – de ezek építése nem valósult meg.
