Korbuly József (1847-1914)

Korbuly József 1847-ben született Sárosmagyarberkeszen (ma Berchez, Románia). Középiskolai tanulmányait Kolozsváron végezte. Édesanyja kívánságára Budapestre költözött, ahol Knutzen Henrik gépgyárában lett segédmunkás, majd szerződött kovács és géplakatos segéd. Korbuly János visszaemlékezéseiben megemlékezik egy esetről: "Apám és Anyám jegyesek voltak. Egy vasárnap ketten egyedül kimentek a Városligetbe, az akkori vurstliba. Ott mindent megnézve odakerültek ahhoz a bodéhoz, ahol egy pecekre reá kellett ütni egy kalapáccsal, és akkor egy kis kocsi rohant felfelé, és ha jól ütöttek akkor legfelül egy kis csengőt megütött, és az illető nyert valamit. Apám egy darabig csak nézte, azután megunta a sok balkezes és ügyetlen embert, és levetvén elegáns kabátját, elkérte a kalapácsot,és a markába pökve olyat ütött a pecekre, hogy a kis kocsi felfelé menve csengett-bongott, és majdnem mindent összetört. A tulaj a díjat odaadta Apámnak, de egyszersmind kivette a kezéből a kalapácsot, hogy ne üthessen még egyszer, megjegyezvén, hogy az úr lehet akárhogy felöltözve, mégiscsak kovács a   mestersége". 
Megtakarított pénzéből beiratkozott a Joseph Industrieschule-ba, a Műegyetem elődjébe. Gépészmérnökként a MÁV-nál helyezkedett el. 25 éves korában a kolozsvári államvasúti fűtőházban fűtőházfőnöknek nevezték ki. Ezt követően bejárta az országost, az összes fontosabb vasúti gócponton dolgozott. Kolozsvár után Pozsony, Szolnok, Arad és végül Budapest következett. Budapesten a nyugati főműhely főnökeként, illetve a Budapest, Nagyvárad, Kolozsvár, Tövis, Brassó vonal vontatási főnökeként tevékenykedett. 
Korbulyt fiatal korától foglalkoztatta egy újfajta, olajban futó vasúti kocsi csapágy gondolata. Akkoriban a hőnfutások és csapágytörések mindennaposak voltak. Korbuly találmányának lényege a "két félből álló alsó és felső csapágycsésze, melyek zárt tokban vannak elhelyezve és a zárt tokban olajfürdőben történik a csap kenése". Az újfajta csapágyat MÁV végül nem alkalmazta. Ám az Arad Csanádi Egyesült Vasutak, a Budapesti Közúti és Városi Villamos Vasutak, illetve osztrák, francia stb vasúttársaságok nagy sikerrel és megelégedéssel használták. Korbuly találmánya 1878-ban, a Párizsi Világkiállításon kitűntetést kapott.
Korbuly József 60 éves korában vonult nyugdíjba Aradon, mint a Magyar Államvasutak főfelügyelője.
Nyugdíjas éveit Budapesten töltötte, s 1914-ben hunyt el. Tíz gyermekéből négy fiú és három lány érte meg a felnőttkort.

  • Korbuly József

    Dátum:

  • Korbuly József 1897-es vasúti csapágyakra vonatkozó újabb szabadalma

    Dátum: 1897

  • A díjnyertes vasúti csapágy

    Dátum:

  • Korbuly József és felesége, Buitor Gizella

    Dátum:

  • Korbuly József portré

    Dátum:

  • Korbuly József (ülő sor, balról a második) nyugdíjazásakor

Források:

- Korbuly János visszaemlékezése (kézirat)

- Korbuly János: Korbuly József. Műszaki Nagyjaink, 2. kötet. Budapest: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967, pp. 229-238.