Kiállításaink

A vállalat elődjét Hofherr Mátyás és Schrantz János alapította Bécsben 1869-ben. 1881-ben eladási fiókot és javítóműhelyt létesítettek Budapesten, majd Kispesten 1901-ben önálló gyár felállítására is sor került, mely 1908-tól részvénytársasági formában (Hofherr és Schrantz Gazdasági Gépgyár és Vasöntöde Rt.) folytatta működését. 1912-ben egyesült a korábbi konkurenciával, az angol Clayton és Shuttleworth céggel létrehozva ezzel a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.-t. A vállalat ezt követően a magyarországi mezőgazdasági gépgyártás legjelentősebb üzemévé vált. A második világháború végeztével a 3500/1948. Korm. rendelet értelmében a Kispesti gyárat is államosították, majd pedig a 334/1949. MT. határozattal Hofherr Schrantz Traktorgyár N.V. K.F. néven nemzeti vállalattá alakították. A vállalat élére a később iparügyi miniszterré kinevezett Zsofinyecz Mihály került. A vállalat elnevezése előbb Hofherr Schrantz Traktorgyárra (16020/1950. NiM. körrendelet), majd pedig 1951. november 21-től Vörös Csillag Traktorgyárra változott.  A vállalat felügyeleti szerve az államosítás után először a Nehézipari Központ (1948), majd az Általános Gépipari Központ (1948?1950), 1950. március 22-től a Nehézipari Minisztérium III. Gépipari Főosztálya és végül 1952-tőt követően a Kohó- és Gépipari Minisztérium alá tartozó Autó- és Traktoripari Tröszt lett. Az 1949-ben végrehajtott profilozást követően a cég a korábbi széles gyártási spektruma ezt követően nyersolaj traktorok és motorok, valamint alkatrészeik gyártásra terjedt ki. A traktorgyártást kezdetben 90%-ban a HSCS R-35 továbbfejlesztett változata, a G-35 típusú traktor tette ki. 1952-ben megkezdődött a dumperek/dömperek gyártása is, melyet a keleti blokk szocialista államain kívül Kínába, az NSZK-ba, Olaszországba és Dél-Amerikába is exportáltak. A további fejlesztés érdekében a gyárban 1954-ben Kísérleti Műhelyt állítottak fel. Utóbbi eredménye lett az univerzális Dutra-5000 (Frank-B1) rakodógép, valamint U-28-as tarktorcsalád és a D-4-K jelzésű traktorok is. A Vörös Csillag Traktorgyár az Autó- és Traktoripari Tröszt megszűnését követően, a kohó- és gépipari miniszter J 85.136/1967. számú határozata értelmében magába olvasztotta a Gödöllői Gépgyárat és az Hajtómű- és Felvonógyár 4. számó (Eger) gyáregységét. A vállalat ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. 

Az új szervezet ellenére a magyarországi traktorgyártás politikai okokból háttérbe szorult. A keleti blokk gazdasági munkamegosztás viszonyai úgy alakultak, hogy a mezőgazdasági gépek ezen fajtáit Magyarországnak főként szovjet és csehszlovák importból kellett beszereznie. Ezért a Gazdasági Bizottság 10.107/1970. számú határozata értelmében a Vörös Csillag Traktorgyárnak felül kellett vizsgálnia gyártási profiját. A gyártás ezt követően már csak összkerék meghajtásos traktorok és munkagépek, földmunka és útépítőgépek, valamint szállító- és rakodógépek építésére és javítására terjed ki. Kompenzációként a rendelet előírta, hogy kezdjék meg a személyautókhoz szükséges sebességváltók gyártásának előkészületeit. A döntéshozók úgy gondolták, hogy a gyárban 1967-et követő szerkezeti változások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezért a Gazdasági Bizottság fenti rendelete értelmében megkezdődött a gödöllői gyáregység leválasztása és ezzel együtt a hadijárművek javításának profilja is átkerült az önállósult vállalathoz. A gyártás további visszaesését előbb az egri gyáregység leválasztása ((10120/1973. sz. GB. határozat), majd pedig Vörös Csillag Traktorgyár 1973. június 30-i hatállyal a Rába Magyar Vagon és Gépgyárba történt beolvasztása követte. Ezután előbb annak leányvállalataként, majd pedig 1992-től a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár Rt. budapesti fióktelepeként működött. 

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár