„Turista az, aki útra kel…” A tudós és hegymászó Eötvös Loránd fényképei

Eötvös Loránd (1848−1919) sokoldalú egyéniség volt: feltaláló, kutató fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főrendházi tag, művelődéspolitikus. Nem utolsósorban pedig korának egyik legnevesebb magyar hegymászója és az amatőr fotózás egyik első művelője is. Utóbbi két érdeklődési kör összekapcsolódása hozta létre azt az unikális hagyatékot, amelynek egy részét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum őrzi. A felvételek túlnyomó többsége a sziklacsúcsok meghódítását dokumentálja, ugyanakkor Eötvös a hegymászás mellett más témákat is talált a fényképezéshez. Így Budapestet és környékét, tudományos munkásságának állomásait, kísérleteit, méréseit, valamint a magánélet, a családi mindennapok pillanatait is megörökítette. Virtuális kiállításunkban Eötvös Loránd vizuális történetmeséléséből közlünk gazdag válogatást.

Az Eötvös hagyatékot a múzeum archívumának munkatársai teljeskörűen feldolgozták és digitalizálták. A felvételek minden érdeklődő számára elérhetők a Műszaki Tanulmánytár kutatótermében. A kutatószolgálatról bővebb információt itt találnak: https://mmkm.hu/hu/kutatas/kutatoszolgalat

 


Az olaszországi Dolomitokban a két Eötvös lány, Ilona és Rolanda túravezetőikkel mászás közben.
A fotós Eötvös Loránd egy alacsonyabb szakaszról a Tofana hegycsoport egyik legmagasabb csúcsának, a Tofana di Rozes-nek a meghódítását rögzítette. (1901−1903 k.)
Forrás: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Technikatörténeti Fényképtár (továbbiakban: MMKM TTFGY) 2019.1.1212

A hagyaték

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Eötvös Loránd hagyatékában fennmaradt 2840 felvételt őriz. A Magyar Természettudományi Múzeum által átadott kollekcióból 812 pozitív, 2028 negatív kép. Emellett tudomásunk szerint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet további 1800 darab Eötvös-üvegdiát őriz. A felvételek legnagyobb számban Eötvös és lányainak, Ilonának (1880−1945) és Rolandának (1878−1952) közös túráin keletkeztek. Az Eötvös család hegymászó működéséről sem az édesapa, sem lányai nem írtak feljegyzéseket, az egykori túratársak töredékes visszaemlékezésein túl nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. A túrázással töltött nyarak történetét legteljesebben és legrészletesebben a fotók mesélik el. A hagyaték értékes része a mintegy 1800 tételt számláló magashegyi felvétel, amelyen a csipkézett sziklacsúcsok, meredek hegyoldalak és a szoknyában hegyet mászó Eötvös-lányok látványa termeti meg a századfordulós képek között is ritkának számító, a mából visszatekintve pedig még inkább egyedi hangulatú képi világot.